Madách park

Csesztvére Balassagyarmatról Szügyön keresztül lehet a legegyszerûbben eljutni. Szügyrôl kiérve az elsô vasúti keresztezôdésnél jobbra kell Csesztve felé letérni.
Ezen az úton elôször Bakó-pusztát érjük el és utána következik Csesztve.
Egy patkó alakú völgy tárul elénk, ahol csendesen húzódik meg a dombok ölelésében a nevezetes kis falu. A Madách-család Maitényi Anna révén házassággal jutott a birtokhoz.
Madách Imre az "Ember tragédiája" címû halhatatlan mû írója 1845 és 1853 között lakott a csesztvei birtokon. Közvetlenül a csécsei házasságkötés után költözött fiatal feleségével a kúriába. Ebben a házban rejtegette Madách a halálra ítélt szabadságharcost, Rákóczi Jánost, Kossuth bizalmas emberét. Ezért a tettéért hurcolták el Madáchot a pozsonyi börtönbe, miközben Fráter Erzsi magányosan, segítség és pénz nélkül hónapokat töltött Csesztvén. A gôgös nagyasszony, Maithényi Anna, Erzsi anyósa februártól júniusig nem törôdött vele. Így lett Csesztve egyszerre a házaspár boldogságának és szenvedésének színhelye.

Madách park
Mindennek tanúja volt a kúria elôtti krími hársfa, amelyrôl azt tartja a szájhagyomány, hogy alatta írta Madách nagy mûvét: Az ember tragédiáját. Ez a feltevés nem felel meg a valóságnak, mert pontos ismereteink vannak arról, hogy a mû Alsósztregován született. A krími hárs mintegy 200 éves, tehát ülhetett a költôóriás is a fa árnyékában. A hatalmas, 30 méter lombkoronájú hárs egy tôbôl öt önálló törzset fejlesztett. Az egyes törzsek átmérôje: 100, 80, 70, 30 és 15 cm, ezek együttesen adják a nagy méretû, szabályos lombkoronát.
A kapubejárat jobb oldalán erdeifenyôvel erdôszerûen beültetett kisebb foltot találunk. A park többi részén akác, cser, luc, gesztenye, fekete dió és nyír fafajok díszlenek. Különleges a szépen fejlett és idônként bô termést hozó narancseperfa. Az épület közelében nyugati tuják sorakoznak.
Az épületben mûködô Madách-emlékmúzeum gondnoka a helyszínen lakik.
A múzeum megtekintésének lehetôségét tôle lehet kérni.

Védett területek
Nógrád megye honlapja