Szondy fasor

Nincs olyan országlakó Magyarországon, aki ne ismerné Szondy György és a drégelyi vár nevét. A drégelyi vár hôs védôinek híre bejárta az egész Duna-medencét. A jobbágy származású várkapitány és Szondy fasor kis létszámú csapatának bátor helytállása még az ellenfélre, a török Ali basára is nagy hatást gyakorolt, ezért díszes temetést rendezett a hôs ellenfélnek.
A hôsök emlékezetére elsôként Simor János érsek 1885-ben kápolnát építtetett a feltételezett sír felett. Majd 1896-ban, a millennium évében hársfákat ültetett a Szondy-kápolnához vezetô út mentén és a kápolnát övezô terület köré. Az idô vasfoga kikezdte és ezért 1975-ben lebontották a kápolnát. Az elültetett hársfákból napjainkig még 137 db megvan. A legkisebb 100 cm, a legnagyobb 340 cm törzskerületû.
Az elültetett kis- és nagylevelû hársfák az ország különbözô részeibôl származnak. Ezzel is azt kívánták kifejezni, hogy az egész ország hálás emlékezetének és a hôsök tiszteletének jelképe ez az emlékfásítás. 1992. július 4-én az emlékhely szélén egy kopjafát és haranglábat állított fel a kései elôdei tiszteletét talán kicsit megkésve ápoló utókor. A kopjafa szövege:
"Szondi György és hôs katonái emlékére állította a hálás utókor nevében Palánk lakossága és a Szondy Ipariskola.
1992. VII. 4. - Az emlékállítás idôpontja.
Sajnos a vandalizmus számára ismeretlen fogalom a hála, a nemzeti büszkeség, az ôsök tisztelete. A haranglábról azóta eltûnt a harang. A tetôzetét kikezdte az idô. A kopjafa még áll, bár a harangláb tetôzete javításra szorulna.
Elôdeink nagy tettét soha nem szabad elfelejteni, hiszen
"Elôdeink nélkül a népeknek híre csak árnyék."

Védett területek
Nógrád megye honlapja